Felvidéki Ákos nyerte meg a Szakma Kiváló Tanulója Verseny Országos Döntőjét Hűtő-és légtechnikai szerelő szakmában. A Hódmezővásárhelyi SZC Csongrád városi Sághy Mihály Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma tanulója. Olyannak tartja az iskoláját, ahol a diákok indig számíthatnak a tanáraikra, a szakoktatóikra, gyakorlati oktatóikra.
Orosz Csaba gyakorlati oktató (Sinus Klíma- és Hűtéstechnikai Kft.) engedte, hogy minden megtanulandó szakmai tervező, kivitelező tevékenységet megnézzen, elsajátítson, sőt inspirálta, arra is, hogy a felvetődő technikai problémák orvoslását is kövesse, majd vegyen részt ezekben. A cégében dolgozik Ákos, aki a hétvégén is bemegy, ha olyan munka van, amit eddig nem csinált. Meg akarja tanulni az új elemeket, ez a fő szempont, ez okból tovább is marad, nem a munkaidő számít pusztán. Szívesen old meg problémákat, amik kihívást jelentenek, megtörik a monotonitást.
Tudásvágyát és a fejlődése érdekébe tett befektetéseit méltányolta az osztályfőnöke, az iskolai szakoktatója és a gyakorlati szakoktatója egyaránt; folyamatosan támogatják a lehetőségeik szerint.
Ákos a versenyzéssel nem számolt, tehetségét felismerő tanárai szorgalmazták a nevezést. Maga efelől azt gondolta: próbáljuk meg, aznap nem kell bemenni az iskolába – ez az írásbeli első forduló volt –, aztán megjött a versenykedv is a sikerélménnyel. „A legjobb tudásom szerint csinálok mindent…”- vallja.
A jövőt tervezi: érettségizni fog, majd a villanyszerelő szakmát is megtanulja; eredetileg ez a szakma volt a terve.
Felvidéki Zoltánné Erika
Beszéljen kicsit magukról, a családról, a tehetséges gyerekéről!
Mindszenten élünk. Ákos a 4. gyerekünk, hatan vannak testvérek. Közepes tanuló volt az általános iskolában, tanult, de nem ment jobban… Most kevesebbet tanul, de élvezi a szakmáját, a tevékenykedést. Fiú létére illemtudó minden korosztállyal, más, mint a kortársai; kiskorától szorgalmas, kitartó, az időpontokat betartja. Hobbija a horgászat, édesapjával, barátokkal műveli. Orosz Csabának, a Sinus Klíma vezetőjének, Mészáros Rózsa Angéla osztályfőnöknek és Palásti István szakoktatónak köszönhetjük a sikert, s köszönjük is.
A legidősebb lányunk egyetemet végzett, nincs országos eredménye.
Hogyan és mikor derült ki az Ön számára, hogy a gyermeke tehetséges?
A gyakorlati oktató 2 éve mondta, hogy indítani fogja a szakmai versenyen. Most 17 éves Ákos. Azt láttam, láttuk, hogy szereti ezt a szakmát és szívesen dolgozik minden kötelezettsége felett, sőt hozzá tanul, olvas. A versenyen való győzelem igazolta vissza számunkra a tehetséget; szakmát tanul, így nem gondolkodtunk ebben. Az országos szakmai versenyen biztos volt a 3. helyben, aztán megküzdött, első lett.
Hogyan változtatta ez meg a család életét, mindennapjait?
Nem változtatta meg a családunk életét. Örülünk Ákos sikerének, közben olyan természetesen visszük tovább az életünket, mint eddig. Ákosnak kicsit más: mióta nyert, ebédre, interjúra, tévébe hívják, vannak felkérések, népszerűsítés, állásajánlatokat kapott.
Kapott-e támogatást, segítséget a gyerek tehetsége kibontakozásához, illetve a szülő maga ahhoz, hogy ő mit tehet? Igényelne-e ilyet, ha igen, mit?
Gyakorlati oktató, szakoktató, osztályfőnök sokat tett. Mi szülők a stabil, kiegyensúlyozott családot igyekszünk adni minden gyerekünknek. Szerencsések és hálásak vagyunk.
Mit gondol, min múlik a tehetséges gyerek sikere, mitől függ az, hogy ki tud-e bontakozni a tehetsége?
A hozzáállásán, szorgalmán sok múlik; azon is, ha kudarc éri, tanul-e belőle. Ákos segítőkész, a tanulótársainak bejár segíteni az iskolába, bár neki megvan a szakmai vizsgája.
Mit javasolna más szülőknek, akik támogatni szeretnék tehetséges gyereküket, mire figyeljenek nagyon oda?
Engedni kell felfedezni. Érdemes biztatni.
Az egész család legyen támogató.