Oláh Levente 17 éves, a 2021. évi Junior EB 57 kg-os bajnoka, Magyar Kupa-győztes és Junior Magyar Bajnok, korosztályos magyar válogatott, aki 2021-ben minden mérkőzése után győztesként hagyta el a ringet. Elhivatott sportoló, szorgalommal és példás kitartással. Hét éve Kardos József edző és Rózsa András vezetőedző útmutatásával dolgozik.
A Magyar Ökölvívó Szakszövetség (MÖSZ) elnöke, Bajkai István a „bokszünnep napján” a legjobb ökölvívók érdemeik szerinti díjazásakor inspiráló jövőképet állított az ökölvívók elé: „az egyik legbátrabb sportág képviselői vagyunk, amelyben megmutathatunk minden olyan értéket, amit csak egy sportág felvonultathat: bátorság, erő, elkötelezettség, hazafiasság és a sportág iránti szeretet;
ökölvívónemzetként a legnagyobbak közé tudunk emelkedni, a legnemesebb hagyományokra támaszkodó sportág jövő nemzedékében igazi, valódi hősök vannak, új Papp Lászlók, új Gedók lehetnek a fiatal nemzedékek soraiban”[1].
Tatabánya önkormányzata a városi sportegyesületek színeiben küzdő tehetséges fiatalok felkészülésének, versenyeztetésének segítése céljából hozta létre a Földi Imre Sportösztöndíj Programját, amit 2022-ben négy tehetséges fiatal nyert el, köztük Oláh Levente. Úgy értékeli, az eredmény magának is, de leginkább edzőjének, Dudu bácsinak (Kardos József) köszönhető.
Oláh Levente a TSC és a Madárfészek Akadémia versenyzője.
Oláh Ottó és Oláh Ottóné, a szülők állnak rendelkezésünkre.
Beszéljenek kicsit magukról, a családról, a tehetséges gyerekükről!
Oláh Ottó: Mindketten szegény családból származunk, sokszor nem volt mit a tejbe aprítani. Igyekeztünk minden munkalehetőséget megragadni. A 6-os telepen voltunk szegénynegyedben….
A feleségem egy általános iskolában volt takarítónő, amíg nem lett súlyos beteg. Ma az asszony nyugdíjas. Közmunkásként kaptam lehetőséget arra, hogy gondnok legyek egy tatabányai gimnáziumban. Hála Istennek, megfeleltem, helyt tudtam állni, így hosszabbítottak, aztán állást és szolgálati lakást kaptunk. A munka meghozta a gyümölcsét.
Oláh Ottóné: Négy gyerekünk van, a legidősebb fiú 30 éves, festő; két lány: 29, 23 évesek, a családjaikkal élnek, elsősorban családanyák 8 osztállyal. Nem erőltetjük, de bízunk benne, tanulni fognak. Levi a kicsi, Ő a sportoló. Jogosítványt szerez, túl van a KRESZ vizsgán.
Oláh Ottó: Levit kisgyerekként már érdekelte a boksz, még jobban motiválta a 14 éves fiunk elvesztése, aki nagy bokszoló szeretett volna lenni. Ebből is merített, azt mondta: „majd ő megcsinálja….”
6 évesként már bokszolni akart. Az edzőt, Kardos Józsefet, Dudut ismerem, anno nála bokszoltam magam is, de én lusta voltam… Megbeszéltük Duduval, hogy Levivel várjunk, legalább 10 éves koráig, hogy legyen gyerekkora…., ugyanis a napi edzések kötelezettségekkel járnak, s az is jó, ha a motívumok tiszták.
Ma a bokszból 17 évesen jobban él, mint én, ahogy én keresek.
Oláh Ottóné: 10 éves kora óta jár edzésekre, kezdetekben kísértem. Egy napot sem hiányzik, betegen is elmegy. Edzés előtt, után még lemegy a pincébe és még súlyzózik, zsákol; fut a városban. Tegnap utaztak versenyre, előtte is elment futni.
Levinek nincsenek barátai, bár nem elutasító. Viszont, aki visszahúzná az edzéstől, az a barát másnaptól nincs. A testvéreivel nagyon jóban van, vitáznak, mint általában…
Hogyan és mikor derült ki az Ön számára, hogy a gyermeke tehetséges?
Oláh Ottó: Kisgyerek korában már mindene volt a mozgás, a sport felé orientálódott: gyúrt, hasazott, húzódzkodott már 6 évesen. 10 éves koráig vártunk az ökölvívással, aztán hamar kiderült, hogy nagyon elszánt.
Jó gyerek, sikerkor is a földön jár, nem csavarog, illemtudó, örül más sikereinek is. Ez is hozzá tartozik, a jó szemlélet.
Hogyan változtatta ez meg a család életét, mindennapjait?
Oláh Ottóné: Nem változtak a család mindennapjai. Kisebb korában én vittem edzésre.
A többit testvért motiválja Levi, büszkék rá.
Oláh Ottó: Mi szülőkként a tanulást támogatjuk. Fontos a nagyobb egzisztencia a fiúknál, a lányoknál inkább a családalapítás a fő, emellett dolgoznak is, mindenki dolgozik a családban.
Kapott-e támogatást, segítséget a gyerek tehetsége kibontakozásához, illetve a szülő maga ahhoz, hogy ő mit tehet? Igényelne-e ilyet, ha igen, mit?
Oláh Ottó: Amiben tudjuk, támogatjuk: pénz versenyre utazáskor, kis edzőtermet alakítottam ki, étkezés biztosítása (a súlyt kell tartania). Semmire nincs szükségünk, Földi Imre ösztöndíjas, abból fizeti a jogosítványt…
Dudu bá (Kardos József) segített és folyton segít. Levi a bentlakásos akadémiákról hazajött…, Dudu bá elhordja hetente kétszer a boksz akadémiára. Elvitte versenyekre is, hogy ismerjen meg sok mindent.
Levivel összenőttek, már-már apa-fia… Én simán átugrom ezt, inkább hálás vagyok érte. Ide is eljön heti 1-2 alkalommal, szinte családtag; korábban is barátok voltunk Duduval, aki mindig is hívta, vitte a srácokat bunyózni, inkább, mint csellengjenek ….
Mit gondol, min múlik a tehetséges gyerek sikere, mitől függ az, hogy ki tud-e bontakozni a tehetsége?
Kitartása, szorgalma, motivációja az elsődleges, az, hogy motiválják… Világbajnok akar lenni.
Példakép sem árt, Levié Mike Tyson.
Kialakított egyéni bokszstílust, azt tökéletesíti.
Anyagiak is számítanak, hiszen mindig akad fizetni való vagy speciális étkezési szükséglet.
Kell a jó edző, aki jó pszhichológus is egyben.
Mit javasolna más szülőknek, akik támogatni szeretnék tehetséges gyereküket, mire figyeljenek nagyon oda? A barátokra, ne húzzák el más irányba. A bokszolók között is van ilyen… Levi nekik szemtől szemben megmondja: nincs barátság, ha hátráltatják
[1] Forrás: https://www.nemzetisport.hu/okolvivas/okolvivas-legjobbjait-dijazta-a-magyar-szovetseg-2885369